Thursday, November 30, 2017

ἑρμηνεία· τὸ φιλόπατρι, τὸ πατρίδας μισεῖν

Χαίρετε, ὦ φιλέλληνες!

ἤδη ἕνα ἐνιαυτὸν οὐδὲν γέγραφα ἐνταῦθα, ὡς τοῦτο ἀκούμενος τήμερον παρέχω ὑμῖν τοῖς μὴ ὑπάρχουσιν ἐνθάδε φοιτῶσιν τὴν ἐμὴν ἑρμηνείαν ἔργου τινός ἐπιγεγραμμένου «Τὸ φιλόπατρι, τὸ πατρίδας μισεῖν» ὅ ὀνομαστῷ Bertolt Brecht γέγραπται. Ἐλπίζω ὑμᾶς ἡσθήσεσθαι ἀναγιγνώσκοντας καὶ, ὡς ἀεί, διορθώσειν τὰ ἐνυπάρχοντα σφάλματα.
***
τὸ φιλόπατρι, τὸ πατρίδας μισεῖν

Κύριος Κ. οὐκ ἡγεῖτο ἀναγκαῖον ἐν χώρᾳ τινι ἐξαιρέτῳ βιοῦν. «πεινῆν δύναμαι», ἔφη, «ἑκασταχοῦ». Ἀλλ᾿ ἐτύγχανε μέν ποτε βαδίζων διὰ πόλεως τινὸς κατειλημμένης ὑπὸ τοῦ πολεμίου τῆς χώρας ὅπου ἐβίου. Βιοκωλυτῶν δέ τις τούτου τοῦ πολεμίου προσχωρήσας πρὸς αὐτὸν ἠνάγκασε καταβῆναι τοῦ ἀνδροβάμονος. Καταβὰς δὲ ὁ κύριος Κ. ᾔσθετο ἐξοργισθεὶς τῷ ἀνδρί, καὶ οὐ μόνον τῷ ἀνδρί, ἄλλως τε πάντως καὶ τῇ χώρᾳ εἰς ἣν συνετέλει ὁ ἀνήρ, μᾶλλον δὲ βουλόμενος κατασκαφῆναι αὐτήν. «Τί δαί», ἤρετο, «κατέστησε ἐμὲ *ἐθνικιστὴν τοῦτον τὸν χρόνον; τὸ ἐμὲ *ἐθνικιστῇ ἐντυχεῖν. ἀλλὰ διὸ δὴ ταύτην τὴν ἄνοιαν πρόρριζον ἀναιρετέον, ὅτι ποιεῖ τὸν ἐντυγχάνοντα αὐτῇ ἀνόητον.»
***
τὸ γερμανικὸν πρωτότυπον· Vaterlandsliebe, der Haß gegen Vaterländer von Bertolt Brecht

Herr K. hielt es nicht für nötig, in einem bestimmten Lande zu leben. Er sagte: »Ich kann überall hungern.« Eines Tages aber ging er durch eine Stadt, die vom Feind des Landes besetzt war, in dem er lebte. Da kam ihm entgegen ein Offizier dieses Feindes und zwang ihn, vom Bürgersteig herunterzugehen. Herr K. ging herunter und nahm an sich wahr, daß er gegen diesen Mann empört war, und zwar nicht nur gegen diesen Mann, sondern besonders gegen das Land, dem der Mann angehörte, also daß er wünschte, es möchte vom Erdboden vertilgt werden. »Wodurch«, fragte Herr K., »bin ich für diese Minute ein Nationalist geworden? Dadurch, daß ich einem Nationalisten begegnete. Aber darum muß man die Dummheit ja ausrotten, weil sie dumm macht, die ihr begegnen.«
***
ἡ ἀγγλικὴ ἑρμηνεία· Love of fatherland, the hatred of fatherlands

Mr. K. did not think it necessary to live in any particular country. He said:" I can go hungry anywhere." One day, however, he was walking through a city that was occupied by the enemy of the country in which he was living. An officer of this enemy came toward him and forced him to step down from the pavement. Mr. K stepped down and realized that he felt outraged at this man, and not only at this man, but especially at the country to which the man belonged, that is, he wanted it to be wiped from the face of the earth. "What made me," asked Mr. K., "become a nationalist for this one minute? It was because I encountered a nationalist. But that is precisely why this stupidity has to be rooted out, because it makes whoever encounters it stupid."